Mi a különbség a túlsúly és az elhízás között? – teszi fel a kérdést Dr. Szkopincev Dmitrij, a Calendula Egészségügyi Intézet főorvosa. De először is nézzük meg az olyan fogalmakat, mint az elhízás és a túlsúly a fiziológia (élettan) és a pszichoszomatika szemszögéből. Azt kell mondjam, hogy ezek a kifejezések nem szinonimák. Hadd magyarázzam el, miért.

A túlsúly nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki kövér. A súly és az elhízás különböző módon befolyásolja az ember állapotát – mind fizikai, mind érzelmi szempontból.

Amikor az ember túlsúlyos, nem szereti önmagát. A tükörképében megereszkedett hasat, narancsbőrt lát. A ruhák, amelyeket olyan nehezen vett fel, kicsik lesznek, vagy rosszul állnak neki. Az elhízás csökkenti az ember fizikai képességeinek potenciálját is: lépcsőzés, légszomj, fáradtság lép fel. Ahogy mondani szokták: “Nem futok felfelé és nem tudok sietni sem.”

De azok az emberek, akiknek az izomszövet miatt megnövekedett a súlyuk, jól érzik magukat. A járulékos izmok ereje energiát és könnyedség érzést ad. Ebben az esetben azt mondják: “Könnyen megmászom akár a hegyet is.” A körülöttünk lévők folyton a sajtó jellegzetes képkockáit látják: a sima bőrű és gyönyörű embereket. Amikor a teltségről és a túlsúlyról beszélünk, mindkét tényezőt figyelembe kell venni – mind a kilogrammokat, mind a térfogatokat. Először is nézzük meg, ki hízik és hogyan:

Élettanból tudjuk, hogy egy növekvő szervezet a folyamatosan növekvő izomtömegnek köszönhetően súlyt és térfogatot is gyarapít: nőnek a csontok, az izmok, az inak és természetesen a zsírszövet. Az ember, ahogy nő és érik, úgy nő a mérete, és ez fiziológiailag egészséges testtömeg-, azaz súly- és térfogatnövekedés.

Mi történik ezután? Számos forgatókönyv lehetséges, elsősorban az életkorral összefüggő változásokkal kapcsolatban. Több életkor is kritikusnak számít: 30-35 év, 42-45 év, 50 év után. Nézzük meg mindegyiket részletesebben:

30-35 éves kor

A gyermek- és serdülőkor a fizikai aktivitás időszaka. Az ember idejét kitölti a sportolás, tánc, utcán sétálás stb. A többség számára a 30. év betöltésével új életmód kezdődik: más családi állapot, az ülő munka, a karrier növekedése, a stressz, a táplálkozás, tehát az idő és a testmozgás hiánya. Amint egy személy kevesebbet kezd mozogni, a súlya nő. Figyelembe kell venni a szebbik nemben az első születés után bekövetkező hormonális változásokat is – a hormonok felfutása és termelésük csökkenése lelassítja az anyagcsere folyamatokat a szervezetben. Az erősebb nemnél az ilyen jogsértéseket leggyakrabban egészségtelen szokások okozzák: a sörfogyasztás provokálja a “sörhas” növekedését, a bor és más alkohol hozzájárul a felesleges folyadék felhalmozódásához a szervezetben. Az első nagy bevétel (fizetés) lehetővé teszi, hogy gyakrabban látogassuk meg az éttermeket, rendezzünk esti összejöveteleket egy kávézóban… Az eredmény, mint mondják, nyilvánvaló – túlsúly és vizuális teltség. Ha ebben a szakaszban valaki felismeri a következményeket, és helyreállítja a fizikai aktivitást, a test a fiziológiai norma állapotába kerül. Ellenkező esetben lassan, de biztosan eljut a következő kritikus mérföldkőhöz.

40-45 éves kor

Ezt az életszakaszt a férfiaknál a tesztoszteron, a nőknél a progeszteron termelés meredek csökkenése jellemzi. Nem véletlen, hogy a negyvenedik születésnap különleges szakrális jelentéssel bír – változások történnek élettani és energiaszinten egyaránt. A témánkról szóló beszélgetésnél akár 40 ember is elhízott, de nem lett beteg, majd hirtelen minden megváltozott… És ami történik, az a következő: a természet által “programozott” hormonális változások hátterében, amelyet egy bizonyos életmód súlyosbít, magas vérnyomás, hátfájás lép fel, a libidó és a potencia csökken, a test (izmok és szalagok) nem olyan rugalmas, mint korábban. Ezt érezheti fizikailag. A szervezetben ilyenkor lelassul az anyagcsere, csökken a sejtmembránok aktivitása. Mit jelent ez?

A nemi hormonok termelése csökken, vagy a szervezet más szükségleteire irányítja őket, mint például a zsír elleni küzdelemre, az izomtónus helyreállítására és fenntartására. Elégtelen fizikai aktivitás esetén ezeknek a hormonoknak a mennyisége szabad formában csökken, ami azt jelenti, hogy csökken a receptorok száma és minősége, például a szabad inzulin, amely az anyagcsere minden típusát érinti, beleértve a lipogenezist is (zsíranyagcsere).

A zsírmolekula rokon a hormonmolekulával, tehát ugyanazokon a helyeken rakódnak le. A leírt folyamatok az izomtömeg csökkenéséhez, a felesleges víz kialakulásához vezetnek – ilyenkor az ember megduzzad, “lazává” válik. Hasonló jelenségek jellemzőek férfiakra és nőkre egyaránt. Ennek az állapotnak az alattomossága, hogy a metabolikus szindróma észrevehetetlen folyamatok hátterében alakul ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy szinte minden ember fogékony erre a betegségre, ha nincs fizikai aktivitás az életében, nem tartják be az alvási és táplálkozási rendszert. Így “halmozódik fel” a túlsúly és a térfogat. Fontos megjegyezni, hogy a túlzott ételmennyiség veszélyes az egészségre, mivel a zsír és a víz ennek következtében keletkezik. Minél sűrűbbek az izmok és az izomszövet, annál magasabbak a súlymutatók. A zsír viszont könnyű, és elősegíti az izmokat helyettesítő térfogatok kialakulását. A zsír veszélye, hogy behatol az izomszövetekbe és a sejtmembránokba. Térfogatokban diffundálva, azaz elhízva az ember gyengeséget, erő- és energiahiányt érez. Pontosabban – lustaságot. A zsírtömeg növeli ösztrogéntermelést, amely semlegesíti a tesztoszterontermelést, amely szükséges az ember motivációjához és aktivitásához.

Sokan különféle diétákkal próbálnak küzdeni a túlsúly ellen, kimerítve ezzel a szervezetet és annak szöveti erőforrásait. Így azt érik el, hogy stresszes állapotba kergetik magukat. Ennek következményei különféle betegségek: kötőszöveti, ízületi, csigolyaközi porckorong gyengeség, fejfájás, gerinccel és idegvégződésekkel kapcsolatos fájdalomtünetek is előfordulhatnak. Az ilyen súly- és elhízás zavarok nem zárhatók ki azoknál sem, akik sportolnak, aktív életmódot folytatnak, ugyanakkor megengedik maguknak a “túlevést”. Ugyanis a zsírtömeg mindig megelőzi az izomtömeget. Nem vigasztalhatjuk magunkat az életkorral és annak jellemzőivel. Az elfogyasztott étel mennyiségének ellenőrzése kivétel nélkül mindenkinek szükséges.

50 év feletti kor

A kritikus korszak a nőknél az 50-53 éves kor, férfiaknál 55-58 éves kor. Ezt a különbséget a nemek hormonális érésének különböző szakaszai magyarázzák. 50-53 éves korban a szebbik nemnél szexuális hervadás jelentkezik, a progeszteron mennyisége jóval csökken, a függelékek nem termelnek belőle elegendő mennyiséget, anyagcserezavarok jelentkeznek, ennek következtében kóros folyamatok alakulnak ki a csontokban és az izmokban. Sajnos a klasszikus gyógyászatban erre a problémára nem fordítanak kellő figyelmet. A következő tény is megjegyezhető: ha valaki eddig nem figyelt a testére, akkor 50 év után nagyon nehéz lesz visszaállítani a fiziológiai normák állapotába, de szerencsére még így is lehetséges. Minden életkori szakaszt egy bizonyos sejtaktivitás jellemez az emésztés során. Például 50 év után a glükóz felhasználási folyamata mind a férfiaknál, mind a nőknél lelassul. Ha korábban 2 szelet kenyeret, salátát és rántottát evett egy étkezés során, akkor most ez a mennyiség soknak bizonyulhat a normál anyagcseréhez, Ráadásul még az elfogyasztott gyümölcs is hozzájárulhat a zsír felhalmozódásához.

Az emberi fejlődés és érettség minden szakaszában szükség van saját anyagcsere-tevékenységére. A növekvő szervezetnek sok energiára van szüksége, és azt táplálékból szerzi be. A későbbi szakaszokban azonban csökken a mennyiségi igény, lassabban mennek végbe az anyagcsere folyamatok, a testtömeg-gyarapodás főként a zsír és az vízfelhalmozódás miatt következik be. A zsír nő, a ballaszt elnehezíti a testet, gyengülnek az izmok, a csontok és az inak, a bőr pedig, ami a testben zajló folyamatok tükre öregszik. Az életkorral összefüggő változásai különösen a csontrendszer öregedését tükrözik. Ezért hiába használunk krémeket és olajokat a fiatalos bőrért, ettől nem lesz fiatalabb a test. Van kiút ebből az állapotból?

Képzeljen el egy szén és fatüzelésű kályhát. Nem mindig a nagy mennyiségű gyújtóanyag adja a szükséges hőt és meleget. Gyakrabban inkább ennek az ellenkezője történik: minél több a fa és a szén, annál nehezebb meggyújtani a kályhát. Ez pedig összehasonlítható az időskori fizikai gyakorlatokkal. A jó minőségű „tűz gyújtásához” a szervezetben fokozatosan kell hozzáadni a szenet és a fát, elegendő mennyiségű levegőt kell fújni, és fokozatosan optimálisra kell hozni az anyagcsere folyamatokat.

Az életkor előrehaladtával bizonyos táplálkozási és életmódbeli korlátozások válnak szükségessé. 40 éves korig elég, ha betartjuk a diétát, hogy gyorsan formába lendüljünk. A 40 év felettieknek már Rasayana-ra (speciális ayurvédikus anti-age terápia), és speciális készítményekre, étrend-kiegészítőkre van szükségük a szervezet tisztítására, az anyagcsere aktiválására. Masszázs, torna, speciális gyógytornás eljárások és egyéb gyógyszeres terápiák is szükségesek az ebben a korban elszenvedett betegségek kezeléséhez. 50 éves kor után minden nehezebb – mind orvosi, mind pszichológus segítségére, továbbá állandó orvosi felügyeletre is szükség van. Személy szerint azonban sokan elmondhatjuk, hogy a legjobb évek 50 év után kezdődnek. Ennek a kornak a kihasználásához pedig fontos a tudatos megközelítés.

Klinikánkon régóta vizsgáltuk az életkorral összefüggő változások okozta betegségeket. A 30 éves orvosi gyakorlat során minden szakaszon keresztülmentünk: 35 év, 40 év, 55 év, 58 év, mindent megtapasztaltunk és megerősített eredményeket kaptunk saját magunkat tekintve és a betegeken is egyaránt. Ez a tapasztalat lehetővé teszi számunkra, hogy életkortól függetlenül segítsünk az embereknek életminőségük javításában, hogy az egészség, a testi jólét és a belső harmónia útján haladhassanak.

Az orvosi terminológiából

Tesztoszteron – a fő nemi hormon, az androgén. Férfiaknál a herék Leydig-sejtjei, valamint kis mennyiségben a nőknél a petefészkek, míg férfiaknál és nőknél egyaránt a mellékvesekéreg szintetizálja koleszterinből. A tesztoszteront leggyakrabban a nemi hormonhoz kötik. Fontos szerepet játszik a spermatermelésben, valamint a csont- és izomszövet fejlődését is befolyásolja. A férfi tesztoszteronszintje jelentősen befolyásolhatja a hangulatát. A női szervezetben ellátja a zsírszövet elosztó funkcióját, szabályozza a libidót és a nemi egészséget, továbbá felelős a tüsző éréséért is az ovuláció során. A tesztoszteron szintje elsősorban az életkortól, valamint a fizikai aktivitástól, az ember életmódjától, a táplálkozástól és a gyógyszerek szedésétől is függ.

Progeszteron – endogén szteroid és nemi hormon, amely befolyásolja a menstruációs ciklust, a terhességet, az embrionális fejlődést. A progeszteronnak számos fontos funkciója van a szervezetben. Ezenkívül kulcsfontosságú anyagcsere közbenső termék más endogén szteroidok, köztük a nemi hormonok és a kortikoszteroidok termelésében. Az agy működésében neuroszteroidként működik.

Metabolizmus, vagy anyagcsere – ezek olyan kémiai reakciókat jelent, amelyek egy élő szervezetben az élet fenntartása érdekében mennek végbe. Ezek a folyamatok lehetővé teszik az élőlények növekedését és szaporodását, szerkezetük fenntartását és a környezeti hatásokra való reagálást. Az anyagcsere általában két szakaszra oszlik: katabolizmusra és anabolizmusra. A katabolizmus során az összetett szerves anyagok egyszerűbbekre bomlanak le, miközben energiát adnak le, az anabolizmus során pedig az egyszerűbbekből összetettebb anyagok szintetizálódnak energiaráfordítással Az anyagcsere kémiai reakcióinak sorozatát metabolikus útvonalaknak nevezzük. Ezekben, az enzimek részvételével egyes biológiailag jelentős molekulák egymás után alakulnak át másokká. Az enzimek fontos szerepet játszanak az anyagcsere folyamatokban, mert biológiai katalizátorként működnek, és csökkentik a kémiai reakció aktiválási energiáját; lehetővé teszik az anyagcsere utak szabályozását a sejtkörnyezet változásaira vagy más sejtekből érkező jelekre válaszul. Az anyagcsere jellemzői befolyásolják, hogy egy adott molekula alkalmas-e a szervezet energiaforrásként való felhasználására. Az anyagcsere sebessége pedig befolyásolja a szervezetnek szükséges táplálék mennyiségét is.

Rasayana – szanszkrit fordításban a “rasayana” jelentése “a lé útja” (“rasa” – lé, íz, esszencia, “yana” – mozgás, út, szekér). Az ayurvéda szerint a Rasayana terápia növeli az erőt és az immunitást. Hatáskörébe tartozik a hosszú élettartam, az egészség javulása, az álmosság, a letargia, a feszültség, a kimerültség, a lustaság, a gyengeség és a stabilitás megjelenése. A Rasayana helyreállítja a Vata, Pitta és Kapha egyensúlyát. Csodálatos, megmagyarázhatatlan hatású nektár. A jól ismert gyógymódok közé tartozik a Rasayan olaj, a ghí, a Chyawanprash, a Triphala és néhány más gyógyszer. Az ayurvédikus elsődleges források szerint e gyógyszerek alkalmazása mellett a viselkedés, vagyis az életmód javításával is meg lehet hosszabbítani a fiatalságot és elérni a hosszú életet.